Egy kérdés ami a világot mozgatja:

Höhöhö Blog a blogban

Friss topikok

  • Redmaster: Amúgy én 2 napig gondolkoztam hogy mit kérdeznék tőle de megoldottam: Milyen érzés hogy csokit ne... (2012.12.05. 20:56) Te mit kérdeznél a Mikulástól?
  • Redmaster: Látom Cséplős úr hogy unatkozol :D. (2011.03.28. 02:10) Népsavazás
  • Redmaster: Látom Gyuri unatkozol. Remélem nem gond ha lenyúlom őket. A 13-ast pedig tényleg meg kéne csinálni... (2011.02.08. 21:12) Hogyan zaklassuk a betegeket a kórházban
  • Redmaster: @indust: nem szabad rögtön rosszra gondolni :D (2010.12.09. 01:36) Osztálykirándulódtunk
  • Dharma Intézet: Épp ma ütött el a vonat Budapestnél egy embert, remélem nem az egyik blogolvasótok volt, aki gondo... (2010.11.09. 19:19) 4.000.000 $-os ötletek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Osztálykirándulódtunk

2010.12.08. 01:38 Redmaster

Na halló. Jóregglet, jószurkolást meg ilyenek. Nem terveztem hogy írok amíg nem lesz meg az új kinézet, de rájöttem amikor megírtam fejben a bevezetőt az új kinézethez, hogy sokkal jobban hangzana 2011-el ami majd írni akarok, ezért azt a szomorú tényt kell közölnöm, hogy csak jövőre nézünk majd ki jól. (Bár monjuk én mindig jól nézek ki [főleg ablakon] Viktor meg azt hiszi magáról hogy igen pedig nem.) Most felvetődhet bennetek hogy akkor már jajdejó mert készen van az új kinézet. HÁHÁHÁ mert nem :D.

Na mit azt a címből sejteni lehet, osztály lettünk kirándulva fejenként 1600 forintért hogy megnézzük azt amit 1. már láttunk fényképen és videón sokkal bővebben 2. igazából nem is lehet látni. Bár azt meg kell mondjam, hogy megérte főleg ha azt vesszük hogy úgy akartak megverni, hogy Viktor nem volt a közelembe (aki nem tudná annak megsúgom hogy régebben aki Vic-el ment inni annak komoly atrocitásokkal kellett számolnia) *(Viktor békés teremtés amúgy, csak ez sokaknak nem tetszik!) és 3-an akartak lehugyozni a buszon ahonnan csak azért nem szállítottak le minket, mert a sofőr az lehet még tőllem is fiatalabb volt. Na de ezeket majd később. Most inkább kezdjük az elején.

Kb. két héttel ezelőtt meg lett mondva, hogy mivel az elektrósoknak december 6.-án és 8.-án vizsgájuk lesz ezért meg se merjük közelíteni az iskolát mert a biztonsági nem csak a kutyát engedi ki de még közénk is lövet. Ezért mondta a mi kedvenc tanárunk, hogy nemhogy elmennénk a picsába, de mivel arról igazolást kell hozni, menjünk inkább a tiszalöki vízerőműbe. Ezért Miklósnap alkalmából egy páran összegyültünk fagyoskodni a nyíregyházi ótóbuszvégállomáson. Azért csak egy páran mert a tanárunk szigorú utasítása ellenére a többiek kocsival mentek pedig meg volt mondva idézem: "Ha kocsival mennek akkor meg fognak halni". Na úgyhogy mi akik még ki akartuk élvezni nyugdíjas lét örömeit, reggel fél kilenckor jó hangulatban vártuk HKÉB-et (HelyKözi Érdekű Busz) hogy kezdetét vegye kicsit több mint 1 órás utazásunk a helyszínre. Én a busz hátuljába ültem haverom barátnőjével Andival (aki meg van rám sértődve az osztálykirándulás miatt És amúgy jó hogy nem hívtál Andi hogy jösztök be mert fáradt vagyok meg egy csomó pénzt elbasztam :D) meg a barátnőjével. Míg a többiek a busz elejében az utazási szabályoknak megfelelően foglaltak helyet. Mázlisták... Mert ugyan én két csajjal utaztam és ebből lett is egy millió dolláros ötlet (ami majd a következő részben szerepelhet is) csak a gond az volt, hogy ők csak tiszavasváriig közlekedtek menetrend szerűen. Onnantól viszont egy kiccsálád ült körém, amivel annyira nem is lett volna gondom, hogyha nem lettek volna ilyen ordenáré büdösek.

Na de megérkeztünk a helyszínre ahol az első negyed órás program az volt hogy rajtam kacagtak a buszos társaim, hogy nekem milyen jó volt ott ülnöm körülöttem a csáládal. Na utánna mivel megérkezett mindenki elindultunk a biztonsági őr kuckója felé. Itt kedves kollégám egyből el is lőtt 10 képkockát a fotómasinájából a kétszázhuszon valamennyiből a belső dizájnelemek megörökítésére, amik természetesen nem voltak mások, mint félmeztelen nők szénaboglyán, motoron, erdőben, úthengen és egyéb olyan helyeken fotózva, ahol félmesztelen nők szoktak lenni nap mint nap. (Vicc: mi a különbség a motor és a fa között? Motoron lehet fázni de a fán nem lehet motorozni.)

Amúgy az üzemlátogatás még talán egy óra se volt de ez az állat 200 képet csinált ott. Ez testvérek között is 4 képkocka/perc és hiDJétek el nekem, nem volt ennyire izgalmas. Sőt még annyira se. Mert annak köszönhetően, hogy magyarorszég nagyrészén kemény a víz plusz december elején olvad a hó és ezért árvízveszély van, ezért nem üzemelt az üzemegység. És tegyük hozzá, hogy ha üzemelt volna, akkor se sokat érünk vele, mert egy erőműben minden el van zárva hogy a hülye bele ne essen, plusz az áramot amúgy se lehet látni. Bár ha figyelembe vesszük, hogy oda se nézett mit fotóz csak a feje felett minden irányba nyomkodta az exponáló gombot. Bár most jöttem rá, hogy azért csinálta hogy majd otthon ha unatkozik, megnézi hogy merre is jártunk.

Úgyhogy ennyi érdekességet NEM láttunk az erőműben, úgyhogy jobbnak láttuk lelépni, aminek én módfelett örültem, mert már alig volt nyálam mert minden magas helyről meg mély lyukba beleköptem, mert hát ezt így illik. És a problémák innen kezdődtek. Ugyanis annak ellenére, hogy a buszmegállóig majdnem 50 métert kellett menni a busz mégis csak 2 óra múlva jött és civilizációnak nyomát se látva a környéken (itt most civilizáció alatt valami vendéglátóipari egységet gondoljatok) azon gondolkoztunk hogy megfagyjunk-e. Pár perc után amikor tudatosult bennünk, hogy a többiek elrobogtak a halálba autóval azon kezdtünk gondolkozoni, hogy kit fogunk megenni először. Ekkor én mint rutinos buszozó megnéztem, hogy csak nyíregy fele nem megy busz két órán keresztül vagy sehova, mert odafele menet egy megállóval korábban én kiszúrtam egy kocsmát és szerintem addig kibírjuk anélkül, hogy valakit szakszerűen fel ne daraboljunk és jóízüen el ne fogyasszunk.

Mivel kiderült hogy negyed órán belül jön egy busz ami bevisz minket valószínüleg Tiszalökre megkímélve a leggyengébb láncszem testi épségét, úgy gondoltuk hogy mi fázunk. Ezért csináltunk egy szabványos máglyát használt papírzsbekendőkböl és buszjegyekből, hogy amellett megmelegedünk. Plusz a felszálló füstöt ha meglátja a buszsofőr több kilóméterről akkor hátha jobban siet, érzékelve a problémánk súlyosságát. Meglepő módon érzékelte, mert még el se éget teljesen az utolsó nyilonacskó már jött is a busz és meglepő módon meg is állt. Fel is pattantunk, én nyitó emberként kértem egy jegyet a végállomásig. Megkérdezte a sofőr hogy melyikig. Én megörültem, hogy ilyen sok van és meg is kérdeztem hogy miből lehet választani. Ő mondta hogy a tiszalökiből. Ezután gyosran helyet is foglaltunk, előtte természetesen mindanyian lefejeltük a plafont szabvány szerint és már robogtunk is T-lökre.

Mivel lökön ismét eszünkbe jutott, hogy még van 2 óránk ezért úgy gondoltuk hogy termelünk egy kis GDP-t, és mivel már régen ettünk ezért betértünk egy étterembe. Gyorsan rendeltünk is megunknak maláta levest hamvas szilvával amit egy ültő helyünkben el is fogyasztottunk, hogy utánna kérjük a második kört. Az étteremről csak annyit, hogy az asztalok száma az 4 darab volt ami a helyszín adotságaiból itélve buta ötlet mivel kb ötször ennyi is elfért volna benne. De ha figyelembe veszük hogy megérkezésünkkor a helyi népcsoport jeles képviselői épp a játékgépet büvölték vagy a pultot támasztották, így érthető hogy miért nincs szükség több asztalra. Ssóval kijelenthetjük hogy étkezés szempontjából a helyszín unpopuláris (vagy populártalan vagy populáratlan esetleg populárostalan)

Mivel rutinos vagyok indulás előtt tettem egy kétbetüs kitérőt, hogy ne hugyozzam össze magam a buszon. Ez a későbbiekeben még fontos lesz. Na kimentünk a buszhoz 10 percel korábban mert hát nehogymár lekéssük alapon, és ekkor már azért az alkohol megtette a hatását és ráment a fülünkre. Ezért egyre hangosabban kezdtünk beszélni egymással. És ez volt az a pont, ahol elbaszatam az egészet és szidtam a napkoriakat. Mert ekkor a hátam mögül megszólalt egy szofisztikált enyhe tájszólással rendelkező hang, hogy mi bajom van a napkoriakkal? Na gondoltam ez jól kezdődik, aztán hátranéztem és egy rettenetes, százötven centis, nagyoncsúnya ember nézett vissza rám, az előző állításaimat teljes mértékben alátamsztandó módon. Elkezdett flegmázni én meg próbáltam csitítani, erre megkérdezte, hogy akarom-e hogy felhívja a nyírfa utcát. Ekkor a fejem felett kinézett a kollégám aki 2 méter környékén van jobb napjain, és csak annyit szólt hogy hívd fel az akác utcát is. És ezzel le lett rendezve a nézeteltérésünk. Amikor szálltunk fel a buszra elénk került a csávó, és biztos ti is szoktátok csinálni, hogy amíg esztek addig a rágót a fületek mögé ragasztjátok. Hát neki egy egész csomaggal volt odaragasztva.

A buszozást pedig úgy lehetne leírni röviden mint az ámokfutást az ismeretlenbe. Mert jó hangulatban indultunk el ugyan, de az első 50 méternél két kollégámnak is eszébe jutott hogy hát őnekik bizony hugyozni kéne de nagyon. És ez a gondolat sose jó, főleg nem egy több mint egy órás utazás legelején. Ezt érzékelte jókedvű fényképezős osztálytársunk és hogy segítse bajbajutott társait, ezért próbálta eltereni a figyelmüket a köbetkező módokon: "Kértek egy kis teát? Nagyon jó. Nézd hogy folyik. Mint egy szökőkút. Vagy mint egy vízesés." És mindezt, hogy feldolgoztassa a bajbajutott bajtársai agyával 5 percenkét a fülük melett megrázta az üveget és ismételgette az előző mondatot. De mivel néha megállt pihenni, így jutott idő igazi gondolatelterelésre. Például gondolkoztatok már ti azon hogy mi a turkáló ellentéte? Hát a turkálatlan. Vagy tudjátok vannak azok az ablaktörő kalapácsok a buszokban. Kolléga kérdezi: Ez milyen kalapács? Válasz: Olyan ami sípol. Aztán nagynehezen megfejtettük, hogy ha van fázisceruza akdkor ez bizony egy fáziskapalács.

Mit ne mondjak sajnáltam a sofőrt és a körülöttünk egyre fogyatkozó utasokat, mert végig kacagtuk és kiabáltuk az utat és csak akkor hallgatunk el egy percre, amikor megláttuk az évszázad szakmáját. Ami nem más mint a cipőjavító fodrászat. Ja meg volt egy olyan is hogy kedves osztálytárs segítőleg javasolta hogy "igyatok egy kávét ha annyira hugyozni kell." De ekkor már tudtuk hogy jegenyéskedik és szóltak neki hogy dehát az vizhajtó. Erre válaszként meg csak annyit mondott hogy "akkor lógazsd bele a faszodat hogy visszafolyon!"

Amúgy végül sikeresen megérkeztünk nyíregyre anélkül hogy bárki behugyozott volna, pedig már olyan ötletek is voltak, hogy elveszik a teásflakont és abba hugyálnak. Én annak ellenére, hogy pisáltam az út elején a közepére megint rám jött, de szerencsére annyit kacagtam, hogy a felét kisírtam. Leszállás után megtámadtuk a Bástya sörözőt hogy a nagy hugyozás után, nehogy hírtelen dehidratálódjunk és utánna még a Blues-ba is voltunk nem tom meddig csak azt tudom hogy miért nem iszok én hétköznap.

És ezzel zárom is soraim mert reggel megyünk állatkertbe osztálykirándulni, és hajnal 11-re kint kell lenni a város másik végén. Úgyhogy majd valamikor jövök.

 

Addigis béke

3 komment

Címkék: oktatás munka humor agymenés poén kirándulás iskola megmondás

A bejegyzés trackback címe:

https://redmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr992501104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vic_ 2010.12.08. 07:07:46

Megjegyzések dőlttel a szövegben! :)

indust · http://indust.hu 2010.12.08. 07:09:36

"én két csajjal utaztam és ebből lett is egy millió dolláros ötlet" - alig várom a következő posztot.

Redmaster · redmatyi.blog.hu 2010.12.09. 01:36:52

@indust: nem szabad rögtön rosszra gondolni :D
süti beállítások módosítása