Igen igen, műanyag harckocsi lánctalpakat gyártottam múlthéten valószínüleg készül a mi szerett országunk a III. világháborúra, amit a múltkor megálmodtam csak a háború közben megtámadták nyíregyet az UFO-k. (Keresem azt a nőt aki álmomban biztosítási csalással akart megvádolni, amikor a mellettem lévő nő az üres babakocsiját a szuzuki elé lökte, mielőtt az űrhajók meg nem repesztették a dimenziók közötti falat, és meg nem érkeztek a városunk és egyben az űrlények által stratégiailag fontos helyszín fölé.[Ja erről jut eszembe hogy a múlkor voltam bent az eltűnt személyek osztályán és tök örültem mert nem volt ott senki.]) Ha véletlenül nem hinnéd el nekem, hogy én tényleg műanyag harckocsilánctalpakat gyártottam hát álljon itt egy kép bizonyításul:
Ott középen direkt kiraktam egy láncszemet külön, hogy lássátok miből áll. Jajj erről a lássátokról eszembejutott valami. Ezen már régóta gondolkozok. De rájöttem. Miért mindíg sötétbe van az áramszünet? Azért hogy lássuk hogy áramszünet van.
Nade nem is ez a lényeg, hanem a cím. Bent a suliban épp Cisco szakkörön(vagy min) voltunk, amikor felvetődött hogy mire jó a rádiósinternet. És ekkor beugrott egy ősrégi sztori ami a drágalátos volt szaközépiskolaszakiskolagimnáziuméskollégiumomban (aki tudja hova jártam az érti) történt meg.
Történt ugyanis, hogy egyszer mentünk be infó órára azzal a céllal, hogy majd jól kiinternetezzük magunkat, ami akkor abban merült ki, hogy chat-en nőinéven bejelentkeztünk és elkezdtünk beszélgetni azokkal az osztálytársainkkal akik normálisan jelentkeztek be és ezzel leterhelték a sávszélességet úgy, hogy aki nem csetelni akart, hanem honfoglalózni, az nem tudta ilyennemű igényét kielégíteni. És ezért nagyon mérgesek voltunk a csetesekre.
Nade ne is ez a lényeg. Hanem az hogy megyünk be mindenki elfoglalja a társadalmi szintjének megfelelő helyet (Én a leghátsó sorban a sarokban ültem. Hogy ez jó e vagy nem azt mindenki döntse el maga. Nekem jó volt.) és már fel is pörögtek a ventilátorok számítógépekben, szépen betölt a vindóz és ezután lassan elkezdődik a tanár hibaüzenetekkel való bombázása.
Ezeket a hibaüzeneteket a diákok küldték szóban a tanár felé és mindegyiknek ugyanaz volt a lényege. Tanárúr! Elfogyott az internet. Ekkor bodnárkarcsi tanárbácsi szája szélében apró mosoly jelent meg és csak annyit mondott. Tudom. Ma már nem lesz jó. Teltek múltak a hetek és valamikor volt internet, volt amikor nem. Mondjuk volt egy előnye is annak hogy nem dzsalt a drótból az net. Buddhista szerzeteseket meghazudtoló módon autodidakta módszerekkel kitanultuk a fejbeninternetezés minden rejtélyét. Év végére annyira profik lettünk, hogy fejben honfoglalóztunk dolgozatírás közben úgy, hogy a másik kezünkben egy égő gitárt fogtunk és a fogunkal játszottunk rajta.
Egy idő után amikor már untuk, hogy hol van net hol nincs megkérdeztük a mi Károlyunkat, hogy miért van az, hogy néha van net és néha nincs. De álltalában nincs.
És ő akkor elmesélte a sztorit egy kisegérről aki illegális bevándorló volt egy nagy szomszédos országból. Egy Pripjaty nevű kisvárosból (segítség csak Peet-nek: Csernobiltól 10 km[kilóméter]-re lévő város) érkezett a családjával. Hosszú és fárasztó utazásban volt része amíg elérkezett a mi hőnszeretett szakközépiskolánkig ahol letelepedtek a falban. Mivel a kis kolléga nem szereti a sajtot és más finom eledeleket amik megtalálhatók az iskola területén, csak az ő gyomrának megfelelő 100BASE-T minőségű UTP kábeleket ezért mindíg amikor behúzták az internetkábelt a mi termünkbe azt két nap múlva tápanyagként feldolgozták, ezzel ismét elzárva minket a külvilágtól, így maradt számunkra ismét a fejbeninternetezés.
Ezt megelégelve az iskola vezetősége, hogy folyton kábeleket kell venni, és a mi Károlyunk, hogy nem tud internetezni úgy döntöttek közös megegyezés alapján és egy kétnapos taktikai megbeszélés után, hogy egér és patkány mérget fognak elhelyezni, hogy azt az egér majd jól megeszi és jobb létre szenderül. Hát nem így lett.
Esténként kirakták a "tápanyagot" a kis rágcsálóknak, amit ők másnap reggelre szépen el is fogyasztottak. Mivel ez a folyamat másfél hónap után se akart abbamaradni ezért újjabb taktikai megbeszélés következett. Mivel az iskola kezdett csődbemenni a patkányméreg és kábelek vételezése miatt, és már a beszállító is az utca másik oldaláról köszönt az igazgatónak, mivel már egy ideje a törzsvásárlók közé tartozott az iskola, így úgy döntöttek, az 5 nap megfeszített szünetmentes megbeszélésen, hogy vesznek egy antennás routert, ami majd küldi az internetet a termünkbe az egeret pedig egy 4 hónapos föld körüli fizetett szabadságra küldik. És így még olcsóbban jöttek ki mint ha fentartják az akkori állapotot. Na ezzel annyit értek el hogy az egér ugyan eltűnt de az internet még rosszabb lett mert a két vasbeton-kerámiatitánium-protánium (a világ legerősebb anyaga ha létezik ilyen) falon olyan gyengén jött át a jel, hogy mi a fejünkkel jobban fogtuk a jelet mint a vevő készülék.
Így történt az, hogy egy Pripjatyból érkezett szegény mutáns egércsalád földkörüli utazást nyert, a 11F osztály megtanult fejben internetezni, és az igazgató totálkárra törte a Ford Transit típusú iskolai segédeszközt azért, hogy a biztosítási pénzből kifizesse a jelzálogot, amit felvett a házára, amiből kifizeti az iskolapénztárból kieső összeget, a patkányméreg és UTP kábelek vásárlása miatt. Sose fogom elfelejteni azt a limuzint ami jött annó az egércsaládért.
És a végére még egy találóskérdés: Mit csinál az egér magömlés előtt? Kirágja a zsákot.
Hétvégén megyek péntekszombatvasárnap éccakára dógozni egy spéci öregek otthonába. Azért spéci mert itt kiöregedett Forma1-es pilóták laknak. Ha nem hiszitek akkor majd nézzétek meg a képeket amiket remélem nem felejtek el majd megcsinálni. Addigis az erő legyen veletek. És szeretném megkérni Sh4dow kollégámat, hogy azért mert én nem írom a blogomat, még nem kell a gyomorhangjaival szórakoztatni az idelátogató népeket. Ha mégegyszer ilyet tapasztalok akkor hátraviszlek és tarkónlőlek.
Na béke
