Egy kérdés ami a világot mozgatja:

Höhöhö Blog a blogban

Friss topikok

  • Redmaster: Amúgy én 2 napig gondolkoztam hogy mit kérdeznék tőle de megoldottam: Milyen érzés hogy csokit ne... (2012.12.05. 20:56) Te mit kérdeznél a Mikulástól?
  • Redmaster: Látom Cséplős úr hogy unatkozol :D. (2011.03.28. 02:10) Népsavazás
  • Redmaster: Látom Gyuri unatkozol. Remélem nem gond ha lenyúlom őket. A 13-ast pedig tényleg meg kéne csinálni... (2011.02.08. 21:12) Hogyan zaklassuk a betegeket a kórházban
  • Redmaster: @indust: nem szabad rögtön rosszra gondolni :D (2010.12.09. 01:36) Osztálykirándulódtunk
  • Dharma Intézet: Épp ma ütött el a vonat Budapestnél egy embert, remélem nem az egyik blogolvasótok volt, aki gondo... (2010.11.09. 19:19) 4.000.000 $-os ötletek

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Boldogú(l)j... az első résszel

2009.01.03. 01:58 Redmaster

Jó reggelt, jó szurkolást, boldog új népet, meg akár karácsonyt is, esetleg hanukát, hamár lusta voltam tavaly írni. Mármint szóval értitek na. Remélem mindenki szerencsésen elbúcsúztatta a tavalyt és jó pogány módjára megünnepelte, hogy újabb kört kezdtünk ezen a galaktikus hullámvasúton. (pogácsa) Mivel óriási csúszópénzek és több hónapos tárgyalások után sikerült megszereznem a megírás jogát, így most összedobom számotokra a 2009-es év útikalauzát. Olvassátok figyelemmel mert rengeteg bölcsességet tanultam ez alatt a 2 (vagy 3 ?) nap alatt. Mert ugye a részeg ember okos ember. Kivéve ha részeg. De kezdjük az elején.

Az Indulás

Vagyis inkább az elejének a közepén. Mert az egy másik része a dolognak hogy 30-án derült ki hogy végülis hova megyek. Hja 30-án este és pucéran. De most nem ez a lényeg. 31-én délután fél hétre megérkeztem a helyszínre, ami legyen annyi elég, hogy a megdonáldszal szembe van. Direkt később érkeztem mert 1. Szeretek angolosan késni, elentétben a tanáraimmal akik nem szeretik ha angolosan kések. 2. Öcsém kereken 1 órát volt a fürdőszobában indulás előtt. 3. Akik szilvesztereztek velem régebben azok tudják, hogy ha én hamar elkezdek inni akkor én már vízszintes (vagy még csak görnyedt) helyzetben ünnepelem a boldogújévet. (pogácsa) Ígyhát felkaptam a hátitáskámat és elindultam lassú tempóban a buszhoz. Na nem azért lassú tempóban mert ínnyira ráértem. Hanem azért mert féltem hogy szanaszét szakad a táskám. Főleg attól a 15 kiló sódertől meg pár darab B-20-as téglától amiket szeretek újévkor petárda helyett dobálni. Nagy nehézségek árán átvergődtem magamat a biztonsági őrökön, 2 fémdetektoron, és egy retinaszkenneren és már bent is találtam magamat az épületben. Csakhogy az utolsó biztonsági lépcsőfok egy hangfelismerő szoftver ami pont akkor nem tudott 100%-os hatékonysággal dolgozni, mert mindeki kint volt az erkélyen cigiszünetet tartani az őrült visszaszámlállás közepedte, így nem volt senki aki felemelje a kaputelefont és megnyomja rajta a mágikus gombot. De kiabálások, füttyöngetések, integetések és egyéb jelzés értékű cselekedetek hatására sikerült bejutnom. (pogácsa)

Megérkezés a szeretet földjére

Bent már javában állt a (szilveszteri) bál. És itt szeretném felhívni két fiatalember figyelmét (igen ti Tomi és Szabi) a fentebb írt 3.-as pontra. Ugyanis ők már közelítettek egyfajta Világmegváltó katatóniás állapot felé. Röviden Agresszív Buddha szintre itták magukat. Ami annyit takar egyrészt, hogy tárgyak helyzetének gyors megváltoztatásával szórakoztatják magukat és ez az élvezeti faktor az egy kézben megmarkolható darabszámmal hatványozottan növekedik. Például egy marék kártya vagy perec esetleg pogácsa tényleg nagyon vicces helyváltoztatásra képes ha sok repül belőlle egyszerre de utánna már nem annyira viccs összeszedni, benne feküdni, a zsebedben, a hajadban vagy valamelyik testnyílásodban találni. Ja igen a mozaikszó másik fele pedig a Buddha. A Buddha részeg pedig egy olyan embert takar, aki legszivesebben repülne a város felett és szeretet porral szórná be a környéket. De mivel repülni nem tud és szeretet por sincs nálla így marad az, hogy ölelget és csókolgat miközben azt ecseteli milyen jó, hogy így összejöttünk. Ezt most csak azért írom le, mert nekem pedig van egy olyan kellemetlen betegségem, hogy nemigazán szeretem ha vadidegen férfiak ölölgetnek. Az ismerős féfiak meg tudják hogy nem szeretem ezért nekik nem is kell mondani.

 A perec szállító kamilyon esete Tomival

Miután ennyire bensőséges kapcsolatot építettem ki a fiatalokkal, javasoltam Gyuri barátomnak, hogy menjünk inkább a konyhába az italozást folytatni, mivel az italok nagy része ott volt kint, és jobb ottlenni a tűzvonalban, hogyha valamire szükség van. Már épp kezdtünk irodalmi magasságokban, és az egész emberiséget felszabadíó ötleteket kitalálni arról, hogy az eldobható papírpelenák hogyan befolyásolják a föld globális felmelegedését, amikor megjelent az ajtóban Tomi és öregharcos barátja Szabi, hogy újabb adag viszkikólával terheljék meg a májsejt bankszámlájukat. Miután Tomi nagy veszteségek árán de sikeresen újratöltötte a poharakat, ezen nagy megterhelést jelentő feladat után az agya még dolgoztt annyit, hogy felmérje a terepet és rájött hogy az egész helyzetet át kell értékelni. Ekkor látta meg a perecet. Mivel tudja ő is hogy a perec az jó (hátmég a pogácsa) ezért gondolta hogy fogyaszt belőlle. De mivel az előző megterhelő feladatsor ami a pohatak újratöltése volt, nagyon lemerítette a hagyományos szén-cink ellemeit ezért úgy gondolta hogy időt, pénzt és energiát spórol azzal, hogyha egyszerre próbál egy marékkal a szájába tenni. A terv tökéletesnek tűnt csak a kivitelezésbe csúszott egy aprócska hiba.

Vagyis kettő. Az egyik az, hogy az emberi arcot nem arra fejlesztették ki, hogy egyszerre ilyen mennyiségű perecet elfogyasszon. A másik, hogy nem vette azt számításba, hogy a száját is ki kell nyitnia ahhoz, hogy oda ételt helyezzen el. Így következett be az első végzetes repedés a perecszállító kamion sebezhetetlen páncélján. De ekkor még csak egy kissebb ország számára elegendő perecmennyiség hullott szét a szerjózsa minden irányába. A második végzetes káme-hámét akkor szenvedte el a konyha és összes ott tartózkodója mikor Tomi rájött, hogy a kézzel megmarkolós stílusban ő csak alul maradhat a pereccel szemben. Így ezt a felesleges mozdulatsort kihagyva az egész fejét próbálta beledugni a perectartó alakalmatosságba. Ennek a trükknek a sikerességi mutatója az előzővel egy szinten volt, úgyhogy Tomi barátunk mély önelemző állapotba zuhant és próbálta feladni a harcot a perecfronton. Mivel már tudta, hogy nincs mit (t)enni így fogott egy marék perecet és a bosszú édes tüzének csillogásával belehlyezte Szabi viszkikólájába ezzel téve pontot az erőfölények fitogtatására. Aminek persze később Szabi itta meg a levét. Vagyis csak egy kicsit, mert amikor meglátta az illegálisan felturbózott italát azt angolos hidegvérrel vissza is helyezte az asztalra. De ettől függetlenül a földön 2-3 vezető nagyhatalom éves perectermelésének a nagyrésze megtalálható volt. És hol van még a nehéztüzérség...

Na jó mára legyen ennyi elég mert úgy fáj a vállam, hogy mingyárt elalaszok. Mert nem tudom, hogy mennyit aludtam idén de az szerintem nincs 2 jegyű szám. Úgyhogy majd rövidesen érkezik a 2. rész amiből már tényeg tanulságos dolgokat lehet megolvasni. Kiderül az is hogy miért van a szövegben mindenhol pogácsa és hogy valójában ez az egész földgolyónak csúfolt valami mi is igazából. És addigis mindenki hangosztassa az ismerősei között 2009 szlogenjét: ROCKANDROLLSZABADSÁG

 

Béke

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://redmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr37854549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

t0mi 2009.02.26. 10:31:47

igen ez így történt:) de a java még hátra vanxd halálra röhögtem magam a saját hülyeségemenxd kíváncsian várom a folytatást;)