Egy kérdés ami a világot mozgatja:

Höhöhö Blog a blogban

Friss topikok

  • Redmaster: Amúgy én 2 napig gondolkoztam hogy mit kérdeznék tőle de megoldottam: Milyen érzés hogy csokit ne... (2012.12.05. 20:56) Te mit kérdeznél a Mikulástól?
  • Redmaster: Látom Cséplős úr hogy unatkozol :D. (2011.03.28. 02:10) Népsavazás
  • Redmaster: Látom Gyuri unatkozol. Remélem nem gond ha lenyúlom őket. A 13-ast pedig tényleg meg kéne csinálni... (2011.02.08. 21:12) Hogyan zaklassuk a betegeket a kórházban
  • Redmaster: @indust: nem szabad rögtön rosszra gondolni :D (2010.12.09. 01:36) Osztálykirándulódtunk
  • Dharma Intézet: Épp ma ütött el a vonat Budapestnél egy embert, remélem nem az egyik blogolvasótok volt, aki gondo... (2010.11.09. 19:19) 4.000.000 $-os ötletek

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Reklám, reklám már megint hat rám

2008.03.09. 00:46 Redmaster

És akkor nőnapi ajándékom szóljon valamiről, ami mindenkit mélyen érint. És ezek nem mások, mint a reklámok. Már párszor beszéltem a reklámokról való véleményemről, de már megint összegyűlt egy adag.

Mivel ugye én egy dolgozó ember vagyok mostanában ezért egyre kevesebbet ülök itthon a gép előtt (mondjuk ebbe az is beletartozik, hogy öcsém megint rákockult a Wow-ra). Helyette inkább tévézek. És ilyenkor ugye van a tévénézésnek egy olyan kellemetlen mellékhatása, hogy akarva-akaratlanul is megláthat az ember reklámokat. De amúgy ezt köszönhetjük a hiperminőségi magyar tévécsatornáknak is, akik ugyan különböző időpontban indítják műsorukat, de mégis egyszerre van reklám. Hogy a szemük pukkadjon ki. És ilyenkor, amikor már az ember  kétszer áttekerte a csatornákat abban a reményben, hogy legalább egy olyan műsort talál, amiben a vécépapír készítés fortélyait ecsetelik. Vagy mondjuk egy ótóépítős műsor, amiben egy nagyon kemény repper csávó odamegy titokban a családhoz, akiknek az utcáján fél órán át vágóképeket vesznek fel. Majd amikor odamennek az ajtóhoz a szerencsés nyertes pedig torkaszakadtából ordibál, visítozik és annyira örül, hogy be is hugyozik. Közben körbe-körbe ugrálva feltűnik, hogy a mikrofont már réges-régen ráaggatták. Na, ilyenkor van az, hogy az ember nem tehet mást reklámot néz. Én is így tettem.

Az első az egy híres színésznő által reklámozott hajfesték. Nem tudom, hogy mennyire figyeltek oda a reklámok mondanivalójára, de itt a pofám leszakadt. A drága hölgyike nagyban ecseteli, hogy mennyire fontos a természetesség, mert nem szabad, hogy kitűnjünk a tömegből. Erre a következő vágásnál már be van festve a haja. Lilára. Na, nem olyan nagyon lilát kell elképzelni, hanem sötétlilát. Hát az agyam eldobom, 5 másodperccel előtte még azt magyarázza, hogy a természetesség fontos utána meg befesti magát köcsög újpest szurkolónak. Na, Gondoltam jól kezdődik kis sorozatunk kíváncsi vagyok mi a következő. Na, az egyik legjobb jött.

Erre a reklámra egyik haverom hívta fel még anno a figyelmemet újévkor reggel hót halál másnaposan. Ez nem volt más, mint a Pomber nevű medve formájú puffasztott ipari hulladék, aminek a reklámját, ha beleraknák a barátok köztbe meglenne a következő 500 rész alaptörténete. Mert hát ez a reklám már így kezdődik: "Hé srácok itt a sok zacsi..." Na, most komolyan én vagyok ennyire homofób vagy tényleg ennek a reklámnak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban így megnövekedett az Emósok száma. És amúgy utána meg ott ugrál a sok pucér csipsz egymás után boldogan és pucéran beugrálnak a zacskóba egymásra vetődve.

Na mivel eddigre az agyam elég leépült ettől a kettőtől már féltem mi lesz a következő. És ekkor vetették rám az utolsó csapást. Nem mással, mint providentes reklámmal. Ennek a reklámnak mondjuk, van egy az az egy darab része, amin mondjuk nagyon el kéne gondolkozni, ami ugyan igaz, de nem teljesen. A reklám szövege valahogy így kezdődik: "Elromlott a tévé? A szomszédba kellett menni tévét néznie? Gyorsan pénzre van szüksége?..."  Na, itt gondolkozzunk el egy kicsit a második mondaton. Annyira felháborító hogy a mai emberiség annyira függ a tévénézéstől, mint drága osztálytársaim a pókertől, aminek következtében legalább 6 pakli francia kártya gazdagítja a TK tanáriának játékbarlang készletét. 3 nap alatt. De azt már kevésbé tudom elképzelni, hogy, átmenjenek a szomszédba tévézni, mert a magyar mentalitás nem ilyen. Pedig régen az együtt tévézés nagyobb tömeget mozgatott, meg mint Csonka András jubileumi fellépését a nyírpláza emeletén lévő kajálda színpadán. De a reklám legidegesítőbb része, amitől tényleg lementem alfába az, amikor a nő a szeméből szikrákat szórva erőltette mosollyal az arcán odaadja, annak az idiótának a nem tudom hány ezer pénzt, amit olyan boldogsággal és felüdüléssel vesz át a csávó, mint Orbán Viktor a népszavazást megengedő szavazás végeredményét.  Oda kéne menni mögé egy k***a nagy péklapáttal vagy egy vemhes macskával és úgy tarkón verni, hogy rájöjjön, hogy kétszer annyit kell visszafizetnie. De nem lényeg. Hanem az hogy házhoz mennek. Megnézik, mit lehet majd levámolni.
Ja amúgy Boldogságos Nőknek napját (főleg a Zoltánoknak) hogy öcsémet idézzem. Na Béke.

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény reklám humor agymenés megmondás

A bejegyzés trackback címe:

https://redmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr17372038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.